Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Íme az Úrnak szolgálóleánya

Íme az Úrnak szolgálóleánya

 

Sokat gondolkodtam azon hogy megosszak-e bármit is magamról.
Írjak-e  a gyökereimről, arról hogy honnan jöttem, írjak-e a mindennapjaimról, az életemről és arról hogy hogyan élem az életemet Isten jelenlétében. Ma 2018. augusztus 11-én, Szent Klára ünnepén, az én védőszentem napján és megkeresztelkedésem harmadik évében a legméltóbb ez a nap arra, hogy mindennél jobban dicsőítsem Istenemet a szavaimmal, a gondolataimmal, dicsőítsem azzal hogy írok az Ő Fölséges hatalmáról, arról hogy az Ő végtelen szeretete hogyan változtatta meg és borította be szeretetfátylával az életemet és virágtengerrel a lelkemet.

1982. október 18-án születtem egy rettenetesen rossz, kegyetlen és szeretet nélküli családban. A gyermekkoromban nagyon sok durva, erőszakos bántalmazásnak voltak szemtanúja és szenvedtem el én magam is brutális testi-lelki bántalmazást. Félelemben, elnyomásban de annál nagyobb szeretetsóvárgásban nőttem fel. Talán ennek a sok szörnyűségnek az oka az is, hogy a gyermekkoromról szinte semmilyen emlékképeim nincsenek. Azt hiszem hogy az agyam, a tudatom nem engedi hogy emlékezzem, és igazából hálás vagyok azért hogy csak egy-egy rossz kép kísért ma is felnőtt fejjel.
Akik ismernek engem, sokan nem is gondolnák hogy egy ilyen szörnyű múlttal a lelkemben élem a mindennapjaimat, ilyen múlttal a lelkemben járok fotózni, járok be dolgozni a munkahelyemre nap mint nap és vagyok minden nap derűs, optimista és víg kedélyű. Mert igen, ilyen múlttal is lehet szeretni az életet, ilyen múlttal is lehet hinni, ilyen múlttal is keresni mindig a szépet, a jót, ilyen múlttal is lehet emberekben bízni, célokat felállítani, terveket szövögetni és nem feladni mindent! Erre vagyok a legbüszkébb, ha szabad ilyesmit írni, mert engem a tragikus múltam nemhogy elvett az élet szépségeitől, örömeitől és Istentől hanem még közelebb és közelebb vitt földhöz és éghez egyaránt!
Szeretek élni teljes szívemből, szeretem Istenemet, aki ma is itt van velem és nem hagy egyedül. Amikor még nem is ismertem Őt, Ő már akkor is mellettem állt segítő emberek személyében akik elvezettek templomához és elvezettek Jézushoz is!
Visszatekintve azt az utat mely nyomorúságos életemtől egészen mostanáig vezetett, csak azt tudom elmondani hogy én vagyok a legboldogabb ezen a szent napon, keresztelésem emléknapján mert tudom hogy Istennek milyen fontos gyermeke vagyok.

 

 † Legyen nekem a Te igéd szerint! †
 

 

istock-623611044.jpg