† Íme az Úrnak szolgálóleánya †
Sokat gondolkodtam azon hogy megosszak-e bármit is magamról. Írjak-e a gyökereimről, arról hogy honnan jöttem,írjak-e a mindennapjaimról, az életemről és arról hogy hogyan élem az életemet Isten jelenlétében. Minden napomon azon vagyok hogy dicsőítsem Istenemet a szavaimmal, a gondolataimmal, a tetteimmel dicsőítsem azzal hogy ezen a weboldalon írok az Ő Fölséges hatalmáról, arról hogy az Ő végtelen szeretete hogyan változtatta meg és borította be szeretetfátylával az életemet és virágtengerrel a lelkemet.
1982. október 18-án születtem egy rettenetesen rossz, kegyetlen, brutális és szeretet nélküli családban. A gyermekkoromban nagyon sok durva, erőszakos bántalmazásnak voltam szemtanúja és szenvedtem el én magam is testi-lelki és szexuális bántalmazást. Félelemben, elnyomásban de annál nagyobb szeretetsóvárgásban nőttem fel.Talán ennek a sok szörnyűségnek az oka az is, hogy a gyermekoromról szinte semmilyen emlékképeim, élményeim nincsenek. Azt hiszem hogy az agyam nem engedi hogy emlékezzem a borzalmas időkre és igazából hálás is vagyok azért hogy ez így van.
A sok traumát, és a bántalmazást harminc hosszú év után egy csodálatos pszichológus és Jézus segítségével sikerült feldolgoznom, átalakítanom magamban és kizárólag Jézus dicsősége az is, hogy a bántalmazómnak harminc év után oda tudtam nyújtani a megbocsájtás virágát!
Felesége vagyok egy csodálatos férjnek aki nem hívő, mégis mellette teljes szívvel és lélekkel gyakorolhatom katolikus vallásomat amiért kimondhatatlnaul hálás vagyok a Gondviselésnek hogy egy ilyen megértő és támogató férjjel ajándékozott meg engem! Minden nap hálát adok a férjemért! Évek óta nagyon közel áll szívemhez a ferences lelkiség is, ez a dicsőítő honlap is ferences szellemben íródott és hitéletem egyik legmeghatározóbb eseménye az volt, hogy a Gondviselés elvitt 2011-ben a Klarissza rendházba ahol megismerhettem ezt a lelkiséget, és amelyben az évek alatt valósággal belevesztem, de írhatnék Mátraverebély-Szentkútról is ahol megkeresztelkedtem. Rendszeresen járok templomba, zarándoklatokra, sokat imádkozom, főként férjemért, hogy megtérjen ő is és megismerje Teremtő Istenünk végtelen szeretetét és jóságát és persze önmagamért is hogy jó keresztény társa legyek férjemnek és hűséges szolgálóleánya Istenemnek. Szívem legnagyobb vágya az, hogy egyszer ő is örök igent mondjon a szívében Istennek! Mert Istennel egy sokkal szebb élet vár mindenkire, egy teljesebb élet amiben vannak szomorúságok és nehézségek de mindemellett van kegyelem és irgalom is!A környezetemben akik ismernek sokan nem is gondolnák hogy mennyi nehézséggel és milyen szörnyű múlttal a lelkemben élem a mindennapjaimat de vagyok mindezek ellenére derűs, optimista és víg kedélyű. Mert igen, ilyen múlttal is lehet szeretni az életet, ilyen múlttal is lehet hinni, ilyen múlttal is lehet keresni mindig a szépet, a jót, ilyen múlttal is lehet emberekben bízni, célokat felállítani, terveket szövögetni és nem feladni mindent! Erre vagyok a legbüszkébb, ha szabad ilyesmit írni, mert engem a tragikus múltam nemhogy elvett az élet szépségeitől, örömeitől és Istentől hanem még közelebb és közelebb vitt földhöz és éghez egyaránt!Szeretek élni teljes szívemből, szeretem Istenemet, aki ma is itt van velem és nem hagy egyedül. Amikor még nem is ismertem Őt, Ő már akkor is mellettem állt segítő emberek személyében akik elvezettek templomához és elvezettek Jézushoz is! Visszatekintve azt az utat mely nyomorúságos gyerekkoromtól egészen jelenlegi életemhez vezetett csak azt tudom elmondani hogy nagyon boldog embernek mondhatom magam mert tudom hogy Istennek milyen fontos gyermeke vagyok, tudom hogy Istenem a tenyerén hordoz minden nap!
† Legyen nekem mindenkor a Te igéd szerint! †
