Lelkemtől az égig

Nincsenek ma szavaim arra hogy mi is van a szívemben Istenem felé! De talán nem is fontos hogy az én bensőmben mi van. Csak az Úristen jósága és védelmező szeretete fontos, semmi más. Én mint halandó, kicsiny ember, mit is mondhatnék  Termető Istenem csodálatossággára? Mindarra a sok, felfoghatatlan jóra amit adott az életemben? Nem feledem egyetlen jótéteményét sem. Hogyan is tehetném?
Ezek a jóságok ragyognak szívemben nap mint nap. Hol erősebben, hol haványabban de itt vannak bennem és csillognak, ragyognak éjjel és nappal. Nincsenek  szavaim minderre. Nem lehet emberi szavakkal leírni a Teremtő Isten ölelő jóságát csak érezni minden nap!
                                                                                                       
                                                                                                   †

Istenem! Máig nem értem miért szeretsz engem ennyire? Miért szeretsz engem oly sok évnyi lelki gyarlóság és elesettség után! Ha visszatekintek az elmúlt tizennégy évre, csak a Te boldogító jóságodat látom addigi csúf életemben! Megmentettél minden bajtól, minden veszedelemtől. Átvezettél a poklon szereteteddel és ma itt lehetek szívemben annyi boldogsággal! Mindazt ami ma vagyok, azt csakis neked köszönhetem! Hálás vagyok és szeretlek! Szeretlek Istenem!