Testvéri szeretetben

Ma egy csodálatos utazásban lehetett részem! Kis ferences rendi közösségünk tagjaival Sümegre látogathattunk egy egynapos kirándulás keretében! Nagyon jól éreztem magam, fantasztikus lelki barátságok szövődtek és én mindennél boldogabb voltam hogy a Ferences Világi Rend tagjaival igaz szeretetben, testvérként tudtunk beszélgetni hosszú utunk alatt! Amióta csak hazatértem, leírhatatlan édesség van a szívemben! Betölti, eltölti egész lényemet ez az édes, szűnni nem akaró érzés! És én azt kívánom hogy soha, de soha ne érjen véget! Nap nap után rá kell csodálkozom arra hogy milyen kifürkészhetetlenek is Termetőnk útjai, tervei! Tavaly ilyenkor még mit sem sejthettem ezekről a földöntúli örömökről melyek rám vártak, ma pedig azt sem tudom hogy hogyan köszönjem meg az én jóságos Istenemnek ezeket az égi ajándékokat! Nem érdemlek ennyi jót és mégis a tenyerén hordoz az Úristen! 

Lángoló szívvel szeretlek Istenem! Megadtad tízenkét hosszú, imádságos év után szívem kérését amiért földi életemnek utolsó percéig, utolsó lélegzetvételéig hálás leszek Neked!